KÖRNYEZETVÉDELMI ENGEDÉLYEZTETÉS

Egy gazdálkodó szervezetnek rendkívül sok engedélyt kell megszereznie a jogszabályi követelményeknek való megfelelés céljából. A környezetvédelmi engedélyeknek és az engedélyezési eljárásoknak számos formája létezik, melyek a megszerzéshez szükséges idő és az eljárások összetettségének tekintetében is igen változatosak. Ma már kevés olyan tevékenységi kört lehet említeni, ahol ne lenne szükség a környezetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulására engedélyére.

Léteznek a létesítést megelőző engedélyezési eljárások, mint például az egységes környezethasználati engedély. Ezek adott időtartam után csak akkor tarthatók érvényben, ha a környezethasználó a környezetvédelmi hatóság által előírt teljeskörű vagy részleges környezetvédelmi felülvizsgálatot végeztet el.

Vannak olyan eljárások, melyekben a környezetvédelem, mint környezetvédelmi fejezet, környezetvédelmi dokumentáció szerepel. Emellett az engedélyek jelentősebb része az egyes környezeti elemekre vonatkozóan kerül kiadásra. Ilyenek a légszennyező forrásokkal, a hulladékkezeléssel, a felszíni vizekbe történő kibocsátásokkal, felszín alatti vízkészlet használattal, szennyező anyagok elhelyezésével és bevezetésével, kárelhárítással, a környezeti zajjal és rezgéssel kapcsolatos engedélyek.

KÖRNYEZETVÉDELMI MEGBÍZOTT

Egyes gazdálkodó tevékenységek és volumenek esetében, meghatározott környezetvédelmi végzettséggel rendelkező szakember, mint környezetvédelmi megbízott, alkalmazása kötelező. A feladatok egyaránt elláthatók alkalmazotti jogviszonyban vagy külső tanácsadói szerződés keretében, esetleg a kettő kombinációjával.

Magyarországon két rendelet szabályozza a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételeit. A 93/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételéhez kötött környezethasználatokat határozza meg, míg a 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet a környezetvédelmi megbízott alkalmazási és képesítési feltételeiről rendelkezik.

A környezetvédelmi feladatok, illetve problémák megoldása akkor is folyamatos figyelmet és szakértelmet igényel, ha nem kötelező a környezetvédelmi megbízott alkalmazása.
A Toxichem Kft. szerteágazó ipari tapasztalatai birtokában képes mindezen komplex feladatok magas szakmai színvonalon történő ellátására.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS

A mai gazdasági életre az egyre nagyobb mennyiségű és egyre változatosabb, a hagyományostól eltérő összetételű hulladék keletkezése a jellemző. Ezen hulladékok kezelése (vagy nem kezelése) változó mértékű negatív hatásokat okozhat.

Annak érdekében, hogy ezek a negatív hatások elkerülhetők, csökkenthetők legyenek, minden hulladéktermelőnek igyekeznie kell figyelembe venni a következő prioritásokat: megelőzés, újrahasználatra való előkészítés, újrafeldolgozás, egyéb hasznosítás, illetve ártalmatlanítás.

A keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok fenti prioritásokat figyelembe vevő kezelése és elhelyezése általában jelentős költséggel jár, ezért válik egyre inkább a sikeres gazdasági teljesítmény egyik tényezőjévé a jól tervezett és szervezett hulladékgazdálkodás.

Mindehhez szükség van a megfelelő és engedélyekkel rendelkező átvevő és kezelő partnerek, hasznosítási lehetőségek felkutatására.

A termelt hulladékok nyilvántartása szinte minden gazdasági társaság számára kötelező, anyagmérleget pedig a veszélyes hulladékot eredményező technológiák üzemeltetői kötelesek készíteni. Már egész kis cégmérettől és termelt mennyiségtől szükséges éves adatszolgáltatást benyújtani a tárgyévet követően a termelt hulladékok mennyiségéről. Ehhez a hulladékok megfelelő besorolása, azonosítása, veszélyességük megállapítása elengedhetetlen.

Fontos eleme a hulladékgazdálkodásnak a gyártói felelősség is, melynek keretében a kiemelt hulladékáramokkal kapcsolatosan többféle visszagyűjtési, hasznosítási kötelezettséget kell teljesíteni, de komoly feladatot jelent a hatóságok felé teljesítendő adatszolgáltatás is.

Egyes szervezeteknek hulladékgazdálkodási tervet is készíteniük kell, amelyet meghatározott időközönként felül kell vizsgálniuk. Ez amellett, hogy szakmai feladat, gazdasági késztetést is jelent, megtalálni az optimális megoldásokat, melyekkel a kitűzött hulladékgazdálkodási célok megvalósíthatóak.

LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM

A környezeti levegő szennyezése, akármilyen szervezetről is van szó, valamilyen kötelezettséget jelent. A kibocsátott anyagok és a technológia bonyolultságától és összetettségétől függően ezek sokféle szakmai feladatot és kötelezettséget rónak a kibocsátókra.

Ilyen környezetszennyezők a tüzelőberendezések, az illékony szerves vegyületeket kibocsátó kürtők, a különböző porszennyezéssel járó technológiák, vagy a mezőgazdasági létesítmények, hulladéklerakók, szennyvíztisztítók bűzkibocsátása, de említhetjük a különböző gépjárműveket is.

A felsoroltak többségéhez szükség van valamilyen engedélyre, melyeket a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőségtől kell igényelni. Ezeknek az engedélykérelmeknek az összeállítása megfelelő szakértelmet igényel.

A létesítmények üzemeltetői már a működés megkezdésekor kötelesek a szabályozott kibocsátásokra benyújtani az ilyen engedélykérelmeket, majd az engedélyezést követően évente adatot szolgáltatni azok kibocsátásáról, illetve szabályozott időközönként, egyes esetekben akkreditált méréssel igazolni az előírt határértékeknek való megfelelést.

Bizonyos technológiák esetében szükség lehet a hatásterület meghatározására, annak érdekében, hogy a kibocsátások milyen hatásokkal és milyen távolságban jelentkezhetnek, valamint hogy szükség esetén a védelmi övezetet is meg lehessen határozni.

Az „elérhető legjobb technika” felkutatása, alkalmazása mára szinte alapkövetelménnyé vált. Ez szintén komoly szakmai feladatot jelent. Persze az ilyen technikák alkalmazása a környezet védelmén túl gazdasági érdek is, hiszen a létesítmények üzemeltetőinek az egyes kibocsátott anyagok mennyiségétől és minőségétől függően levegőterhelési díjat kell fizetniük.

A kibocsátóknak légszennyező forrásaik működtetése során különböző nyomonkövetési módszereket kell alkalmazniuk kibocsátásaik figyelemmel kísérésére, mérésére, jelentésére, hitelesítésére. Ilyenek az üzemnapló vezetése, oldószermérleg készítése, a folyamatos mérőberendezések üzemeltetése, egyes gázok (mint például CO2) nyomonkövetésére alkalmazott monitoring rendszerek stb.

VÍZ- ÉS FÖLDTANI KÖZEG VÉDELEM

Ha egy létesítmény vizet szeretne felhasználni vagy használni, a feltételek leginkább a felhasználás céljától és a vízbeszerzés módjától függenek.

A vízhasználók vízjogi engedélyezési eljárásokban kötelesek részt venni. Egyes felszíni vizekbe történő kibocsátások esetében a kibocsátónak vízterhelési díjat kell fizetni, sok esetben ezek a kibocsátások önellenőrzési terv készítési kötelezettséggel járnak, mely hatósági jóváhagyáshoz kötött, mintavételekkel jár, valamint laboratóriumi vizsgálatokkal is igazolni kell a kibocsátási határértékeknek való megfelelést. A kibocsátások költségei rendszerint függnek a kibocsátó által alkalmazott előtisztítási illetve tisztítási technológiától, annak hatékonyságától. Ezért fontos, hogy milyen hatékonysággal működtetik azokat, mert a szennyvízkezelők a kibocsátással járó terheléssel arányos kezelési díjat számolhatnak fel partnereiknek. Mindezek mellett bizonyos vízfelhasználások és szennyvízkibocsátások adatszolgáltatási kötelezettséggel is járnak.

A veszélyeztető anyagokkal folytatott tevékenységeket csak megfelelő műszaki védelemmel és érvényes hatósági engedéllyel lehet végezni.

A felszín alatti vizek veszélyeztetésével, terhelésével járó tevékenységek különféle engedélyek beszerzésével és adatszolgáltatásokkal járnak, ami szükségszerű adminisztrációt jelent, de a megelőző figyelem és a tervszerűség mindig olcsóbb, mint a kárelhárítási folyamat.

A földtani közeget ért károkért a szennyezést okozó, illetve az ingatlan tulajdonosa felelősségre vonható. Egy komoly talajszennyezés annak költségessége miatt egy ingatlant akár teljes egészében elértékteleníthet. Ezért rendkívül fontos ismerni a talaj és a felszín alatti vizek állapotát már a tervezett tevékenység megkezdése előtt.

Amennyiben szennyezést azonosítottak egy ingatlanon, a legfontosabb tényezők mindig a következők lesznek: a szennyezőanyag fajtája, mennyisége, elhelyezkedése, esetleges haladásának iránya a talajban, talajvízben, veszélyeztet-e ivóvíz bázist vagy élővizet, valamint az, hogy ez mennyi ideje zajlik. A szennyezés lehatárolására tényfeltárást, kármentesítést, illetve kármentesítési monitoringot is előírhat az illetékes hatóság, melyek rendszerint hosszasan elhúzódó költséges eljárások.

Amennyiben már megtörtént a szennyezés, természetesen rendkívül fontos, hogy a kárelhárítási folyamat hatékony legyen, mind az elvégzett munka és így a környezet, mind a jelentkező költségek tekintetében.

ZAJ- ÉS REZGÉSÁRTALMAK ELLENI VÉDELEM

A zajjal, illetve rezgéssel járó tevékenységek zavaró hatásaival és azok mértékével fontos tisztában lennünk, hogy megismerhetővé váljon a tevékenység hatásterülete és az azon belül zajtól védendő területek, létesítmények elhelyezkedése, valamint, hogy a rájuk való hatás mértékétől függően milyen beavatkozás válhat szükségessé a zavaró hatás elviselhetővé való csökkentése érdekében.

A zajt okozó tevékenység vagy telephely által kiváltott zajterhelés megítélése nagyban függ a fentiektől, de nem utolsó sorban az országos és helyi önkormányzati szabályozásoktól, a zajforrás jogszabályi környezet által meghatározott típusától.

Ezért már a létesítmények tervezése során szükséges lehet hatásterület lehatárolásra, a tevékenység egyes napszakokban való változó hatásának bemutatására, számítására.

A működő létesítmények esetében a zajforrások jellegétől és működésétől, valamint a környezet jellegétől függően szükség lehet határérték megállapítási kérelemre, illetve az azt alátámasztó mérésekre, hatásterület meghatározásra.